Búcsú

A kismányoki búcsús szokást Krász Lőrincné, Margit néni gyűjtötte össze 1983-ban. E gyűjtőmunka alapján állította színpadra a nagymányoki német nemzetiségi csoport a búcsús táncokat.

A Nagymányokon megrendezésre kerülő Mihály napi Búcsú/szeptember 29./ is ennek alapján épül fel. Szeretnénk egy rövid betekintést nyújtani a búcsús szokásokba. Margit néni gyűjtéséből emeltük ki a legfontosabb mozzanatokat a teljesség igénye nélkül.

1. általános bevezetés:

Kismányok egy nagyon zárt közösséget alkotó falucska volt. A búcsút november 11-éhez igazítva tartották, Márton napján. A falu kis lélekszáma magyarázatot ad a következő szokás kialakulására. Három-négy évenként tartottak ilyen ünnepélyes búcsút. Hat lány és hat fiú alkotta a búcsúspárokat. A lányok 13-14 évesek a fiúk 17-18 évesek voltak. Mindig két évfolyamból tevődtek össze, mert egy évben nem született több gyerek.

A búcsúspárok szóvivője mindig a legidősebb fiú volt, itt nem számított a vagyon. A legény általában rokonlányt választott párjának, ha nem volt a rokonságban ilyen korú lány akkor szomszédlány lett a párja. A búcsú előtti vasárnap elment a fiú a lányos házhoz és megkérte a szülőket, hogy engedélyezzék, hogy a lányuk az ő búcsúspárja legyen.

Amennyiben a szülők beleegyezésüket adták úgy a fiú egy fekete kalapot hagyott ott a lánynál. Ezt a kalapot a lány papírvirágokkal és tarka hosszú selyemszalagokkal szépen feldíszítette és őrizte egészen a búcsú napjáig.

A búcsú napjának délelőttje:

Reggel fél kilenckor a hat fiú a zenészekkel a falu főteréről a falu végére az első búcsúslány házához mentek. Az úton a zenészek marsot fújtak. Az a fiú akinek a párjához értek bement a házba, köszönt és meghajolt. A lány már készen a kalappal a kezében várta és a fejére tette. A fiúba karolt és kimentek az udvarra. Zenei kísérettel elindultak a következő lányos házhoz. Mindaddig folytatódott amíg minden pár együtt volt. Közösen a templomhoz mentek, ahol a szokványos vasárnapi mise volt. A templom előtt köszöntő hangzott el, amit a legidősebb fiú mondott. a köszöntő három részből állt. Az első két rész után a Pfifat felhangzásakor megemelik poharaikat és isznak. A zenekar egy keringőt játszik, a párok az asztal körül táncolnak. A harmadik Pfifat után polkát járnak.

Az öltözet a templomban:

Az öltözet nem volt egyforma sem a fiúknak sem a lányoknak. A fiúk öltönyben fehér ingben és félcipőben mentek a templomba. A lányokon vastag virágmintás selyemből készült a ruha. A ruha színe különböző lehetett:piros, zöld, szürke, bordó, sárgás-barna. A kötény szintén különböző színű selyemből volt. A lányok haját ötös rozmaringfonással készítették el. A templomi selyemruhában mentek a délutáni bálba.

Az esti bálra a lányoknak egyforma báli ruha készült, bordó szövetből és zöld selyemkötény volt hozzá. A lány párja egy zenésszel a lányos háznál ebédelt. Délután kettőkor kezdődött a mulatság. A bálteremben a fiú először a saját párjával táncolt, majd minden másik búcsús lánnyal. Az esti bál éjfélig tartott ami az anyasorral (Die Mutterreihe) ért véget, ami azt jelentette, hogy a fiúk az édesanyjukat kérték fel és egy keringőt táncoltak. A lányok hazamentek átöltözni. Mosóruhát vettek fel és egy órára visszamentek. A bál reggel 5-ig tartott.

Második nap:

Első nap a fiú ebédelt a lánynál, most fordítva történt. Délután a párok zenével énekkel járták a falut. Este héttől éjjel egyig tartott a bál.

Harmadik nap:

Ebéd után egy órakor a párok a zenészekkel a pincéket járták. Énekkel, viccelődéssel, bolondozással telt az idő. Három órakor a kocsma udvarán összegyűlt a falu népe ekkor elárverezték a bársonyból készült búcsúskendőt. Mindig a legidősebb lányé lett a kendő. Ezt ismét bál követte. mely az esti harangszóig tartott. Amint megkondultak a harangok néma csend lett. A búcsúskendőt egy zászlórúdra kötötték és a szőlőhegyi kisutcára vonultak. A fiúk kezében literes borosüveg volt. Amikor felértek a hegyre a zenekar egy szomorú dalt játszott. A fiúk ledobták a kezükben levő üveget, hogy összetörjenek. Ezután elkísérték a kendő tulajdonosát a házához, ahol a vállára terítették a kendőt. A lány bement a házba.
Ezzel ért véget a három napos búcsú.

/Egy kismányoki búcsú a 20-as évekből./